Menu
Főoldal
Konditeszt
Hangszórók mérése
Hangszórók mérése 2.
H2000 Retro, a projekt
Eladó dolgaim

Hangszórók mérése házilag 2. rész

Mikrofonok karakterisztikái - álom vagy valóság?

Eljutottunk tehát oda,  hogy sok utánajárás és munka után végre megépítettük saját DIY mérőrendszerünket, a zseniális RMAA program segítségével. Ez a valóban nagyon értékes program - mint azt már írtam - mérési anomáliáktól messzemenőkig mentesíti a méréseinket. Ahol tud, segít (javít) - mondhatnánk. De hol tud rajtunk segíteni, ill. melyek rendszerünk azon pontjai, amelyeket nekünk kell fokozottabb figyelemmel kiépítenünk, kalibrálnunk a megfelelő pontosság érekében?

Első - és valószínűleg leginkább kézenfekvő - feladatunk a méréshez használt hangkártya ki- és bemenetének átviteli jellemzőinek vizsgálata. Tudnunk kell, hogy a hangkártyákba épített mikrofonelőerősítők a legritkább esetekben nevezhetők tökéletesnek - tisztelet a kivételnek. (pl. az ABIT NF-7 alaplapi egyszerűen zseniális)
Hangkártyánk jellemzőinek vizsgálatát maga az RMAA fogja végezni, mégpedig egészen egyszerűen - hiszen eredetileg éppen erre a célra készült ez a program. Kössük össze a line out kimenetet a hangkártya mic in jelzésű bemenetével, és az 1. részben ismertetett módon állítsuk be a jelszinteket, végezzük el a mérést. Fontos, hogy az acoustics testing mód pipát tüntessük el, mielőtt megkezdjük a mérést, hiszen itt nem akusztikai tesztről van szó!
Az előbb vázolt módszerrel megkapjuk a line out - mic in rendszer jellemzőit. Mentsük ezt el, hiszen a későbbiekben szükségünk lesz rá, hogy méréseinket korrigálni tudjuk!

Láthatjuk tehát, hogy a hangkártya tulajdonságaiból adódó anomáliákat könnyedén kiszűrhetjük eredményeinkből. Ez azonban még csak a rendszer első része... A következő elem az erősítő, ami - bár fontosnak tűnhet - valójában nem okoz különösebb problémákat, hiszen a mai erősítők nagy része (feltéve, hogy minőségi darabbal rendelkezünk) valóban lineáris frekvenciamenettel rendelkezik az általunk használt HF tartományban.
A lényegi pont tehát - mint már sejthető - valójában az utolsó, még nem említett rendszerelem, a mikrofon!

Tekintettel korlátozott lehetőségeimre és más fontos körülményekre (elterjedtség, használhatóság), a következőekben csak két típussal foglalkozom: a Panasonic WM-60 és WM-61 típusokkal.
Biztosan sokan mosolyodnak most el, hogy "megtaláltam én is az adatlapot, miért van erre szükség?" (és lesznek ugyancsak mások, akik már sejtik, hogy miről lesz a továbbiakban szó...), azt azonban le kell szögeznünk: az adatlapokon látható frekvenciaátviteli jellemzők teljességgel pontatlanok, méréshez alkalmatlanok.

Az adatlapokat vizsgálva láthatjuk, hogy a két mikrofon elméletileg szinte teljesen azonos karakterisztikával rendelkezik (érzékenységben és egyéb, más tekintetben különböznek), ez azonban nem így van. Elkeseredsére semmi ok, a kapszulák tényleg nagyon jók, csak nem ilyenek. A jó hír azonban, hogy igen kicsi a gyártási szórásuk, tehát egy más által elvégzett kalibráció szinte teljesen biztos, hogy jól működik a többi darabon is - az eltérés tized deicbelekben mérhető.

Nem is húznám tovább az időt, beszéljenek helyettem a valós, mért karakterisztikák!

Panasonic WM-60 / MCE-2000

 

 

 

 

 

 

Panasonic WM-61

Látható, hogy közel sem olyan lineáris a frekvenciamenet, mint az az adatlapokon látható. A helyzet mégsem kritikus. Mindkét kapszula karaktere igen jól megjegyezhető, ha jól megfigyeljük a görbéket. Szükség is lesz erre, hiszen az RMAA egyik gyenge pontja az, hogy ezt a korrekciót majd gondolatban kell elvégeznünk, amíg valaki nem készít nekünk  egy .sav fájlt ilyen használatra.
Kreatív kedvű fórumtársak és olvasók, kérjük próbálkozzatok! :)

A folytatásban a különböző típusú hangszórók mérési módszereit elemzem.

folyt. köv. 2006.09.23.

/Papp József (spexcel)

 


Webdesign: spexcel / Papp József